Az ikes ragozás és a sznob
maxval bircaman|2009. nov. 20. 9:25|47 hozzászólás, szólj hozzá te is!
ősbutaság, ikes, iktelen, magyar, nyelv, nyelvtan, ragozás, sznob
A sznobra leginkább az jellemző, hogy valamit tud, de csak félig és azt is szinte mindig rosszul. A másik jellemzője, hogy lenéz mindenkit, aki nem úgy tesz, ahogy ő azt helyesnek gondolja.
A sznob egyik kedvenc vesszőparipája az ikes ragozást szerinte helytelenül használók lenézése.
A sznob eldöntötte, hogy minden ikes igét alanyi ragozásban kijelentő mód egyes szám első személyben -m végződéssel KÖTELEZŐ ellátni, s aki ezt nem teszi, az műveletlen bunkó. A nyelvi gyakorlatból hozott példákat a sznob lesöpri az asztalról "nem számít, a bunkó többség gyakorlata nem bont szabályt" felkiáltással. Az íróktól, költőktől idézett "bunkóságok" láttán már kicsit megdöbben a sznob, de aztán ezeket gyorsan "költői szabadság" címszó alatt minősíti rossz érvnek. Kijelenti, hogy pl. "válom", "születem" a helyes alak, akkor is ha rosszul hangzik, akkor is, ha a magyar anyanyelvűek 99,99 %-a sosem mondja így, mert ez a szabály és kész. Persze ő se mondja így soha, viszont a helyes "válok", "születek" alakot sem mondja, hanem kikerüli az ilyen igealakokat, helyettük más szavakat használ, körülír, hogy nehogy véletlenül a bunkóság bűnét kövesse el.
Fokozott esetben a sznob még az iktelen igékhez is -m végződést tesz. Kijelenti, hogy a "hallom" (tárgy nélkül), "köhögöm" választékos alak. Amikor megtudja, hogy ilyen szabály SOSEM volt, sőt ezek az alakok egyenesen HIBÁSAK, csodálkozik.
A kicsit engedékenyebb sznob már bevonja harci eszköztárába az álikés kategóriát, azaz az olyan igéket, melyek csak első szám harmadik személyben ikes ragozásúak, egyébként iktelen a ragozásuk minden más esetben. A nagyon kivételes sznob már arról is hallott, hogy vannak ingadozó ikes igék, melyek lehetnek ikesek és iktelenek is.
De egy valamiben az összes sznob megegyezik: ha nem álikes az ikes ige, akkor a végződés kijelentő mód egyes szám első személyben -m és kész. Aki nem így mondja, az bunkó, vita lezárva.
A sznob általában leragad a kijelentő módnál, azon belül is az egyes szám első személynél, mert arról általában még ő sem értesült, hogy az ikes ragozás más esetekben is létezik.
Persze vannak csúcssznobok, akik a teljes ikes paradigmáról hallottak, ők csúcsbuták is egyben, mert a teljes paradigmát siratják, utálják a gonosz világot, hogy a régi jó így eltűnt, s a legszívesebben máglyán égetnék a "bunkókat", azaz a magyar anyanyelvűek úgy 99 %-át.
Úgy gondoltam, érdemes lenne egy kis alaptájékoztatást adni, hátha a sznobok is esetleg átgondolják egy kicsit mélyebben, hogy miről is van szó...
Egy "alapigazság" a nyelvről
A nyelv a kommunikáció eszköze, szabályait a beszélők közössége alakítja ki, a "hivatalos" szabályok valójában UTÓLAG kodifikálják azt, amit a közösség MÁR kialakított. Mivel a közösség változik, változnak a szabályok is. Az új szabályok sokszor éppen úgy alakulnak ki, hogy a beszélők közösségének többsége "hibázni" kezd, azaz már - valamilyen okból - nem alkalmaz egy addigi szabályt. Amennyiben a jelenség elterjed és valóban tömegessé kezd válni, új szabály lesz belőle, a régebbi szabály pedig megmarad egy ideig a választékos beszédben, majd onnan is kiesik, s régies, majd előbb-utóbb vicces, sőt érthetetlen és HIBÁS használattá válik a beszélő közösség szemében. Amióta van írásbeliség is, a dolog annyiban más, hogy sokszor az írott nyelvben hosszabb ideig megmaradnak régebbi szabályok, olyanok is, melyek a beszélt nyelvből már hiányoznak.
Mi egyáltalán az ikes ragozás?
Az ikes ragozás az ősmagyar kor jellemzője. Az ősmagyar nyelvben kötött szórend volt, mégpedig alany-tárgy-állítmány sorrendben, tehát egy mai példával: nem lehetett azt mondani, mint ahogy ezt lehet a mai, kötetlen szórendű magyar nyelvben, hogy pl. "az ember eszik egy halat" vagy azt sem, hogy "egy halat eszik az ember", az egyetlen alak az "az ember egy halat eszik" alak volt. A kötött szórend egyik előnye, hogy kevesebb nyelvtanra van szükség, mivel a szórend már önmagában megmutatja egyértelműen, hogy elől van az alany, a végén az állítmány, köztük meg a tárgy. A kevesebb nyelvtan az ősmagyar nyelvben meg is mutatkozott, a tárgyhoz nem kellett rag, hiszen önmagából látszott, hogy melyik szó a tárgy. Tehát az "az ember egy hal eszik" kifejezésből egyértelmű, hogy mit jelent, tudni lehet, hogy az ember eszi a halat, s nem a hal az embert, ezért nem kellett a hal szót tárgyraggal ellátni.
Az igazság és a teljesség kedvéért érdemes hozzátenni: ez csak a határozatlan tárgyra volt igaz, a határozott tárgyat az ősmagyarban is tárgyraggal látták el, ily módon különböztetve meg azt, hogy a tárgy határozatlan-e vagy határozott. Ennek oka egészen más, részben a névelők történetével kapcsolatos, amit most nem részleteznék
Egyszer csak a sok ősmagyar bunkó - bizonyára a korabeli gonosz globalizáció és a multinacionális-nemzetellenes médiák hatására - elkezdett "hibásan" beszélni, nem betartva a kötött szórendet, s hirtelen már nem lehetett tudni, hogy az ember eszi-e a halat vagy a hal az embert. Amikor valami nem egyértelmű, a nyelv segít magán, kialakulnak olyan alakok, melyek megszűntetik a kétértelműséget.
Melyek ezek?
1. Kialakult a tárgyas ragozás (az ősmagyarban nem létezett külön alanyi és tárgyas ragozás), hogy ily módon jelölve legyen az állítmány, amikor tárgy kapcsolódik hozzá.
2. A tárgyrag átterjedt a határozatlan tárgyakra is.
3. Kialakult egy bizonyos jelentésű igék esetében egy külön igetípus: az ikes ige.
A fenti ember-halas példában pl. a második esetről van szó. De hagyjuk ezt a példát, mert az ikes igék szempontjából ez nem releváns a továbbiakban.
Az ikes ragozás szerepe az volt, hogy megkülönböztesse, hogy egy ige aktív cselekvést jelez-e vagy pedig arra utal, hogy valami elszenved egy adott történést ill. a cselekvés visszaható jellegű. Pl. "tör" és "törik".
Mivel időközben a fentebb felsorolt első és második pont is megjelent, az ikesség szerepe feleslegessé vált, hiszen a tárgyas ragozás és a tárgyrag már tökéletesen megszűntette a kétértelműséget, már nem lehetett összekeverni, hogy "a fa magától törik el" vagy pedig "valakik eltörik a fát". Ezzel is magyarázható, hogy az ikesség nem is alakult ki teljesen, pl. ennek jele az, hogy SOSEM alakultak ki többes számú ikes ragok, az ikes ragozás megmaradt az egyes szám három személyére korlátozottan. Azért nem alakult ki teljesen az iges igeragozás rendszere, mert MÁR nem volt rá szükség.
A már kialakult ikesség és az ikes ragozás azonban nem tűnhetett el egyik percről a másikra, hanem ehelyett lassú haldoklásnak indult. Közben a középmagyar korban már olyan igék is ikessé váltak, melyek nem voltak sem szenvedő, sem visszaható típusúak. Az ikes rendszer lényege eltűnt, már semmilyen megkülönböztető funkciója nem maradt. Ami megmaradt, az a tudat, hogy vannak ikes és iktelen igék. Sokszor keveredtek is, változtak, a megszokáson kívül semmilyen ok nem maradt létezésükre.
Mivel a nyelv nem tűr felesleges kategóriákat, lassan meg is szűnt az önálló ikes igeragozás, ami eleve is csak jelen időben, egyes számban és értelemszerűen csakis alanyi ragozásban létezett. Többes számú, ill. tárgyas ragozású ikes igeragozás SOSEM létezett. Tárgyas ikés ragozás eleve nem is létezhetett, hiszen az ikes igék eredetileg csakis tágyatlan igék lehetettek, az időközben megjelent tárgyas ikes igékre pedig a nyelv nem alakított ki külön tárgyas ragozást, hanem egyszerűen alkalmazta az iktelen tárgyas ragozást - ennek nyoma, hogy mind a mai napig nagyon sokan keverik az ikes és a tárgyas ragozást, a kettőt ugyannak gondolva. Úgyszintén múlt vagy jövő (ill. a többi, már kihalt) időben sem alakult ki sosem ikes ragozás.
Lássuk az eredeti ikes igeragozást!
Vegyük az "alszik" és a "lakik" igéket. Összehasonlításként legyen mellettük két iktelen ige is: "beszél" és "olvas".
| kijelentő mód | ||||
| ikes igék | iktelen igék | |||
| első személy | alszom | lakom | beszélek | olvasok |
| második személy | alszol | lakol | beszélsz | olvasosz |
| harmadik személy | alszik | lakik | beszél | olvas |
Jól látható, hogy második személyben az ikes és az iktelen ragozás egyesült. Az eredeti tipikus -l ikes rag ma már nem az ikes igék sajátossága, hanem minden -dz / -s / -sz / -z végződésű ige -l ragot vesz fel, az iktelen igék is ezt teszik. Az "olvasosz" forma ma már annyira régies, hogy még egy nagyon igényesnek tűnni kívánó sznob sem venné a szájára. Az iktelen "olvas" ma - illetve immár 2-3 évszázada - az eredetileg ikes -l ragot viseli. S ez fordítva is igaz. A nem -dz / -s / -sz / -z végződésű ikes igék pedig az iktelen -sz ragot viselik, az ikes ragozásért életét adni kívánó sznob is "laksz"-ot mond "lakol" helyett. Tehát nincs ikes és iktelen ragozás második személyben, a kettő egyesült, s szimpla hangási szempontok szerint alakult ki, hogy minden - ikes és iktelen - ige, mely dz / -s / -sz / -z hangra végződik, -l végződést kap, s minden más ige pedig -sz végződést.
A sznob kedvence persze az első személy. Itt mosolyog fölényesen, ha valaki - egyébként teljesen helyesen - iktelenül ragozza az ikes igéket. Az "alszok", "lakok" alak már teljesen helyes. Az úgynevezett választékos nyelvben még az ikes alak ("alszom", "lakom") élvez előnyt, de a magyarul beszélők nagy többsége már nem használja az ikes alakot, sőt esetleg hibásnak is érzi az ikes alakot, azt már hibásan használt tárgyas ragozásnak érezve, s így használja, teljesen logikusan: "Iszok a kocsmában. Most éppen ezt a korsó sört iszom." Azaz az átlag magyar beszélő első személyben NEM használja az ikes ragozást. Ezt hibának, sőt bunkóságnak nevezni ugyanolyan abszurd, mintha bunkónak nevezné valaki azokat, akik "lakol" helyett "laksz"-ot mondanak, azaz a magyarul beszélők 100 %-át... pedig értelmetlen itt a kettős mérce, hiszen miért lenne elfogadott második személyben nem használni az ikes ragozást, amikor meg első személyben nem az???
A sznob nem tudja, hogy melyek az ikes és az iktelen igék, neki a legfontosabb az -m végződés, ezért igyekszik sokszor iktelen igéket is ikesen ragozni harmadik személyben, sőt egyes alakok el is terjedtek: pl. "köhögöm", "edzem". A sznob is fejleszti, gazdagítja a nyelvet: az eredetileg hibás és logikátlan "könyörgöm" annyira elterjedt, hogy már meghonosodott önállósult kifejezésnek tekinthető.
| |
feltételes mód | |||
| ikes igék | iktelen igék | |||
| első személy | aludnám | laknám | beszélnék | olvasnék |
| második személy | aludnál | laknál | beszélnél | olvasnál |
| harmadik személy | aludnék | laknék | beszélne | olvasna |
Látható, hogy a második személyben sosem volt külön ikes ragozás.
Ami a harmadik személyt illeti, ma már a választékos használat sem ragoz ikesen, az ikes ragozás régiesnek, sőt már értelemzavarónak minősül, az "ő aludnék egy kicsit" mondatot a magyar beszélők nagy többsége egyszerűen hibának érzékeli, s nem választékos használatnak. Az "aludnék" és "laknék" alakok helyett az "aludna" és a "lakna" a szabványos.
Ugyanez a helyzet első személyi alakokkal is, bár itt még fellelhető nagyon választékos beszédben a szinte teljesen elterjedt "aludnék" és "laknék" helyett az eredeti ikes "aludnám" és "laknám" alak egyes igéknél, azonban ennek ma már nagyon régies íze van. A sznob egyébként általában nem is hallotta, hogy egyáltalán létezett valamikor is ikes ragozás feltételes módban.
Levonhatjuk a következtetést: feltételes módban az ikes ragozás gyakorlatilag teljesen eltűnt a magyar nyelvből.
| felszólító mód | ||||
| ikes igék | iktelen igék | |||
| első személy | aludjam | lakjam | beszéljek | olvassak |
| második személy | aludj(ál) | lakj(ál) | beszélj(él) | olvass(ál) |
| harmadik személy | aludjék | lakjék | beszéljen | olvasson |
Látható, hogy a második személyben a felszólító módban sem volt soha külön ikes ragozás.
Ami a harmadik személyt illeti, ma már erősen választékosnak, ünnepélyesnek minősül az ikes ragozás. Az "aludjék" és "lakjék" alakok helyett az "aludjon" és a "lakjon" a szabványos. Kivétel az önálló kifejezésként rögződött "tessék" szó, bár a "tessen" is használatos.
Ugyanez a helyzet első személyi alakokkal is, bár itt még valamivel gyakoribb az ikes alak választékos beszédben a szinte teljesen elterjedt "aludjak" és "lakjak" helyett. A sznob igyekszik itt ikesen ragozni elsősorban harmadik személyben, nagyon műveltnek gondolja az -ék végződést, ezért nagy igyekezetében sokszor az iktelen igéket is megpróbálja ikesen ragozni: így lesz pl. "számoljon"-ból teljesen tévesen "számoljék".
Levonhatjuk a következtetést: felszólító módban az ikes ragozás gyakorlatilag teljesen eltűnt a magyar nyelvből, leszámítva a nagyon választékos használatot egyes igék esetében.
Tehát
Tehát a kijelentő mód egyes szám harmadik személyű alakot (-ik) kivéve NINCS a mai magyar nyelvben ikes igeragozás, maradványai vannak csak a választékos nyelvhasználatban, melyek teljes kihalása csak rövid idő kérdése.
Tehát, sznob, ne beszélj ezentúl félre!
Hozzászólások:
Eddig 47 komment érkezett (
)
1.
KerekesZS
2009. 11. 20. 11:12
Jó hogy ezt leírtad, de azért ugye nem baj, ha valaki csak azért használja az ikes ragozást, mert ezt szokta meg otthon, és szereti, mert lágy, mert szép?
2.
Cuba Libre c.C.
2009. 11. 20. 11:44
Szia Bircaman !
Ez elég érdekes volt és hogy napnál fényesebben bizonyítsam antisznobizmusomat és nyelvi érdeklődésemet /bizonyos összefüggésekben kizárólag hölgyekre vonatkoztatva/ itt egy szép példa:
1.Szinte mindenki ismeri:..a macska fel van mászva a fára .
2.Ezt már kevesebben:..és le van lógva a farka..
Most azon gondolkodom, hogy a fenébe mondták volna ezt az ősmagyarok :-)
Üdv:CL......
3.
emilke
2009. 11. 20. 11:51
Kösz. Ezután fogom tudni, hogy miért beszélek helytelenül,
ámbár beszélem a nyelvet.::)))
4.
Potrien őrmester
2009. 11. 20. 13:15
...f@sz tudja! Én azért míg lehet, maradok választékos... ezek szerint sznob is...
5.
maxval bircaman (szerkesztő)
2009. 11. 20. 13:36
"Jó hogy ezt leírtad, de azért ugye nem baj, ha valaki csak azért használja az ikes ragozást, mert ezt szokta meg otthon, és szereti, mert lágy, mert szép?"
erősen kétlem hogy teljesen az ikes ragozást használnád...
6.
KerekesZS
2009. 11. 20. 18:21
Igazad van max, a feltételes mód már belőlem is kikopott, bár nagyapám még így beszélt.
Sok hibámat elismerem, de hogy sznob lennék, még nem merült föl, pedig megértem egy pár évet. Bocsáss meg nekem, de báncsa a fülemet és hasogassa a nyelvemet az eszek-iszok ..
Baj?
7.
Potrien őrmester
2009. 11. 20. 18:24
6. KerekesZS !
Nekem nem baj! Sőt örülök, hogy lehet, mi ketten leszünk az utolsó mohikánok...
Addig is: korrektorként könyörtelenül irtani fogom az általad is idézett "eszek-iszok"-ot, bármennyire is sznobnak vélnek egyesek...
8.
Sötét Balkáni Egyén
2009. 11. 20. 18:42
szerintem nem olvasttok végig a beírást
szó s volt arról, hogy sznob az aki elavult vagy választékos alakot használna
9.
Potrien őrmester
2009. 11. 20. 19:14
8. Sötét Balkáni Egyén!
...szerintem meg elolvastuk! A postban vagyon is igazság, nem vitatom, de én még például továbbra sem tartom helyesnek pl. a dolgozok, lakok alakot... Valószínű, valami fosszilis beidegződésem lehet...
10.
erlauer
2009. 11. 20. 20:23
Persze nem mindenkinek adatik meg, hogy ihassék a tudás forrásából.
11.
12szer
2009. 11. 20. 21:25
Kedves MAXVAL BIRCAMAN! Szívesen olvasnék több hasonló témájú bejegyzést "egy csúnya, kövér, szakállas, lúdtalpas, lehetetlen alak"-tól
Üdvözlettel egy sznob :))
12.
Virág elvtárs s.k.
2009. 11. 20. 21:39
Az ősbutaságokhoz ragaszkod(ik) a zember, lehet hogy ezért van az, hogy jobban értjük a halotti beszéd nyelvemlékünket, mint az angolok Shakespeare-t.
.......és ami nemes, az nem lehet sznob.....
Egyebekben az MTA a magyar nyelv egyik legnagyobb ellensége, az újításaival.....
Jut eszembe, Arany János Nagykőrösön kijavította a nebuló, helytelenül írt szavát:
kevésbé
"...hát ez fiam kevés "b"" (akkoriban a kevésbbé volt a helyes, nem csípték le a hasonult betűt)
Virágh elvtárs
s.k.
13.
moltam
2009. 11. 21. 0:25
Mondok is a zasszonynak, üljék mán le oszt' olvassék mán bele ebbe az írába...:)
14.
delisa
2009. 11. 21. 1:57
Ez a cikk kissé túlburjánzott... kár, érdekelt volna.
15.
maxval bircaman (szerkesztő)
2009. 11. 21. 8:55
"A postban vagyon is igazság, nem vitatom, de én még például továbbra sem tartom helyesnek pl. a dolgozok, lakok alakot..."
akkor pedig tévedsz
a jelenlegi "hivatalos" álláspont szerint ezek hibátlan, azonban kevésbé választékos alakok
16.
Potrien őrmester
2009. 11. 21. 12:49
maxval bircaman (szerkesztő) !
...hálás lennék, ha citálnád azt a bizonyos hivatalos álláspontot. Mert hivatalos álláspont számomra (egyebek mellett, de legfőképpen), a Magyar helyesírási szótár, amely a Magyar Tudományos Akadémia szabályai szerint készült, és amelyben világosan, szintén táblázatok segítségével, lefektették az ikes igék ragozásának szabályait. Ez az írott nyelv, ami szintén változhat, akár a beszélt nyelv (pályafutásom alatt apródonként változott is, amelyet követett az újra kiadott szótár, de ha jól emlékszem, a hatvanas évek végén, hetvenes évek elején drasztikusan bele is nyúltak), de amíg erről valóban hivatalos álláspont ki nem jön, ami felülírja az akadémiai szótárt, munkaköröm miatt nekem ehhez kell ragaszkodnom. Nem választékosság okán, nem sznobizmusból. Hanem mert többek között ez a dolgom. Nem vitatom, előbb-utóbb eltűnhet az ikesige-ragozás (mint ahogy bejött), hiszen lehet, az egyszerűsödés csak jót tenne neki, meg ez a világ más világ, mint teszem azt, akár a húsz évvel ezelőtti. Mert valószínű, manapság egy számítógépes zseni néz engem tahónak, miért is nem értem, azt amit ő, vagy jobb esetben elnézően mosolyog, ellenben a hülyét hüjjének írja. (Egyébként már az ly létjogosultságát is firtatja némelyik nyelvész, szintén egyszerűsíteni akarván a nyelvet). De remélem, azért nem fog megdőlni sosem a "nyelvében él a nemzet" magasztos gondolata... Tehát ha nyelvészek feszegetik ezt a témát, akár kígyót-békát kiáltva egymásra, megértem, de tán nem érem meg, hogy főbe lőjenek a Duna-parton, mert használni merem az ikesige-ragozást, egészen addig, míg a Magyar Helyesírási szótár nem tiltja...
Tehát még egyszer: felőlem mindenki úgy beszél magyarul, ahogy akar, legföljebb kissé ráncolódik a homlokom, de ha úgy ír, ahogy szerintem nem helyes, javítom. Feltéve, ha észreveszem...
17.
Potrien őrmester
2009. 11. 21. 12:50
jav: helyesírási szótár
18.
bdk piréz
2009. 11. 21. 13:16
az igét könnyebb hirdetni, mint ragozni.
19.
Bástya elvtárs
2009. 11. 21. 14:48
Potrien elvtárs!
Bástya elvtársat még az sem érdekli, mit tilt és mit nem a hírös Magyar Helyesírási szótár...
Az MTA-s elvtársak bármit mondhatnak, ha Bástya elvtárs azt hallja, hogy "iszok, eszek", akkor az olyan Bástya elvtársnak, mint más elvtársaknak a táblán megcsikorduló kréta...
Bástya elvtárs büszkén vállalja, hogy ő egy sznob.
Ezzel együtt Bástya elvtárs köszöni a a birkaember elvtársnak a disszertációjában kifejtett nyelvtörténeti fejtegetéseket; ha egy blogot olvasva az elvtársak újdonságokkal találkoznak, akkor az a blog mindenképpen az elvtársak okulására szolgál.
Így, noha Bástya elvtárs sznobnak mimnősíttetett, köszöni a blogger elvtárs bejegyzését. Sőt Bástya elvtárs megplusszolja!
Bástya et.
20.
moltam
2009. 11. 21. 17:48
Jó neked, birkaember, mindig kapol plusszot... :)
21.
erlauer
2009. 11. 21. 19:24
Én se bírok jól ragzani...
22.
Potrien őrmester
2009. 11. 21. 19:36
Bástya elvtárs!
Bástya elvtárs jó elvtárs, csatlakozom én is a sznobok klubjához. De mekkora sznobok leszünk, ha majd azt is pengetni kezdik, hogy suk-sükköljünk már, hiszen azt is sokan beszélik...
23.
Potrien őrmester
2009. 11. 21. 19:37
18. bdk piréz !
:))))
24.
t.bernadette (látogató)
2010. 02. 17. 17:55
bdk ott a 3 pont :-)
De azért az ne felejtsük el, hogy más az írott szó (és még ebben is vannak szintek) és más a köznapi nyelv. Persze a netes helyesírási lazaságok, és egyéb a beszédben előre megfontoltan aljas indokból elkövetett pl. -nákolás, vagy a hol és hová kérdésre adott válaszokban elcsalt -n-és még sorolhatnám- engem is zavarnak, de néha bizony a köznapi nyelvben igenis túl finomkodónak hat és furán is hangzik az m végződés. pl. Mit csinálsz, Aranyom? Kertészkedem, görkorcsolyázom stb. Hm. minimum érdekes. Ugyanakkor teljesen normális az iszom, eszem. Ahogy az iszok eszeknek is van helye. Még a helyesíró program is kijavítja, mert leírva tényleg hülyén néz ki. De nem hinném, hogy a szabályokat paloossal védő lovagok és lovaginák még sosem használták "helytelenül" a köznyelvben az -ikes ragozást.
Nem hiszem, hogy ezért a ma már rugalmasan kezelt ragozásért bárki bunkó vagy sznob lenne. Bár a köhögöm tényleg erős :-).
Bocs, kicsit későn találtam ide, de éppen bizonytalankodtam, hogyan is írjak egy ikes igét. Sokkal beljebb nem jutottam, úgyhogy azt hiszem átfogalmazom a mondatot :-)
25.
szksz (látogató)
2010. 03. 16. 17:54
Sajnos sokkal nagyobb helyesírás hibáktól hemzseg a net. (pl. egy hozzászólásban olvastam ilyet az egyik fórumon: "Azz egyébb kategoríában feltudok teni még sokk mindent").
Véleményem szerint, ha használjuk az ikes ragozást, akkor minden alakját használjuk, ne csak az eszem, iszom-at, hanem az egyék, igyék-ot is. Bár az egyék alak zavaró is lehet. Pl: egyék mán kend, vagy: a vendégek egyék meg a maradékot is. Ha csak azt mondom: egyék már, akkor az nem egyértelmű.
26.
Miért (látogató)
2010. 07. 13. 3:51
eszek, iszok, dolgozok, játszok
Miért volna rossz? Nekem attól áll égnek a hajam, ha sznobék -m végződéssel használják. No nem akkor, mikor játszOM az eszem.
Ha -m végződés van, akkor keresem, várom a tevékenység tárgyát.
De minek mondanám így, ha nincs is tárgya? Vagy a kutyát sem érdekli a tevékenységem tárgya, mert a mondatban az a megmondás, hogy miféle cselekvést végzek, nem pedig az, hogy mire irányul. Eszek, és senkinek semmi köze ahhoz, hogy mit. Én csak annyit akartam megmondani, hogy mit csinálok. Eszek. ha ebből az okostojás sznob nem érti, ha ezt kevésnek találja, akkor nagy marha. Akkor affektáljon ahohy akar, én meg tudom, hogy ő kicsoda.
27.
Anyuka (látogató)
2010. 08. 04. 2:18
Nagyon örülök, hogy a fiam elküldte ezt a linket! :)
Teljes mértékben egyetértekMiért látogatóval!
Engem majdnem annyira zavar az iszom (ha nem mondják meg, hogy mit), mint a nem-e. Meg a szuk-szük.
Kedves maxval bircaman! Nagyon örülök a cikkednek! :)
28.
Anyuka (látogató)
2010. 08. 04. 2:23
Kedves Maxval B!
Légy szíves, javítsd már ki a hibámat az iménti hozzászólásomban! (...ezt a linket, 'b' nélkül)
A 2. sorban meg hiányzik egy szóköz.
29.
Nyelvnáci (látogató)
2010. 08. 09. 10:58
Köszi a cikket, én azok közül való vagyok, akiknek az -m végződés bántja a fülét. Eszem-iszom... Mit? Bár a cikkből kiderül, hogy ez nem tárgyrag, de úgy hangzik, és igen, és is várom utána, hogy mit. Szarom, vetkőzöm, tévézem? Én nem is gondoltam, hogy vannak egyesek, akik szerint ez nem hogy helytelen, de még hogy választékosabb is... Pfff.
30.
maxval bircaman (szerkesztő)
2010. 08. 14. 8:09
28.
Kész.
31.
maxval bircaman (szerkesztő)
2010. 08. 14. 9:28
29.
Minden korfüggő. A nyelv változik. Ami tegnap kötelező volt, az ma csak választékos, holnap meg már elavultan nevetséges.
32.
Stella (látogató)
2010. 08. 16. 16:31
Én már csak azt nem értem, hogy ha ennyire tisztában vagy a magyar nyelv szabályaival, miért pont amellett érvelsz, ami bár lehet, hogy már helyes, de igénytelen, sőt, egyenesen csúnya is? Én nem tartom magam nyelvzseninek, aki minden szabályt ismer és ezzel megpróbál felvágni, sokszor megesik, hogy elbizonytalanodom egy-egy szó helyes írását vagy ejtését illetően, de mindig igyekszem helyesen beszélni illetve írni, mert szerintem ez a legalapvetőbb ismertetőjegye az intelligens embernek. Bár a nyelvsznob leírásán sokat mosolyogtam, tényleg sok minden jellemző rám, de az alapvető motivációm (és azoknak is, akiket ismerek) egész más, mint amit itt leírtál.
Itt nem felvágásról meg saját magam ajnározásáról van szó, hogy bezzeg én aztán tudok helyesen beszélni, és ez rögtön az összes bunkó fölé emel engem. Én nem vagyok a nyelvújítás ellen sem, de azt hiszem, nyelvújítás és nyelvbutítás között is különbséget kellene tenni. Nyelvbutítás alatt pedig nem az általad emlegetett összeesküvés-elméletet értem, hogy a nyelv a "gonosz globalizáció és a multinacionális-nemzetellenes médiák hatására" változik, hanem egész egyszerűen az emberek butulnak el egyre inkább.
Nézd meg a mai tizenéves korosztályt... Akik ma az msn-en és a különböző közösségi oldalakon tanulnak meg helyesen írni, azokból lesz a "jövő nemzedéke", ők kerülnek majd az MTA székeibe, akkor 20-30 év múlva az összes helytelen írás helyessé válik majd, mert ők nem tanulták meg rendesen használni? 30 év múlva helyes lesz a "mond, mit akarsz", a "muszály", a "kissebb" a "lessz", a "teccik" és még sorolhatnám? Sőt, bejönnek majd azok az új szavak is a helyesírásba, hogy "meszidzselni", "lájkolni", "kommentelni"? Ne értsetek félre, ezeket a szavakat én is használom, és msn-en is rövidítek néha arra, hogy "teccik", ezzel egészen addig szerintem semmi baj nincsen, amíg az ember tudja, hogy ezek nem ténylegesen létező szavak a magyar nyelvben, csak szlengek, amíg tisztában van a helyes alakjával, de ilyen szempontból tényleg durva butulást látok az utánam következő generációban.
És hadd tegyem hozzá, hogy nem azért borít ki mindez, mert sznob vagyok és a hagyományokat akarom őrizni. Őszintén szólva se a hagyományok, se a szabályok nem érdekelnek túlzottan. Azért mászom falra az "eszek-iszok" és társaitól, mert borzasztóan bántja a fülemet. Én azt tanultam otthonról, hogy eszem, iszom, és ha apukám egyszer-kétszer rosszul mondta, anyukám mindig rászólt, hogy figyeljen oda. Pedig anyukám aztán tényleg nem nyelvsznob, ezen kívül soha nem foglalkozott a nyelvvel, vagy javított ki bárki mást. Azt hiszem, még el is tudnám fogadni az eszeket, iszokot, ha az összes helytelenül (illetve bocsánat, most már helyesen) ragozó ember nem verné a mellét azzal a felkiáltással, hogy ők mekkora intelligensek, mert ez a helyes, és én vagyok a hülye és az ősbunkó, hogy nem ismerem a saját anyanyelvemet. Nem kérem, hogy mindenki legyen nyelvsznob és szokjon át arra, ami (bár most már nem helyesebb), de legalább szebb a másiknál, csak legyünk már tisztában azzal, hogy attól még, hogy nyelvújításnak számít az is, amikor az emberek rosszul (vagy egyáltalán nem) tanulnak meg valamit, és elbutul az egész nyelv, attól ez még egyáltalán nem intelligens, nem szép, és nehogy még az én képembe vágják azt, hogy az eszem nem is helyes.
Bocs a hosszú kommentért.
33.
maxval bircaman (szerkesztő)
2010. 08. 17. 14:14
32.
Alapjaiban nem értek veled egyet. Az amit te művelt, helyes beszédnek gondolsz bunkó primitívség egy 100 évvel ezelőtti tankönyvhöz képest. Ezen az alapon csak holt nyelvet szabadna beszélni, szigorúan megszabott szabályokkal és korlátozott szókinccsel. Azonban ez a nyelv halála lenne. Miért gond neked elfogadni, hogy a nyelv ÉL és változik? Miért gondolod a változást romlásnak?
34.
Mark (látogató)
2010. 12. 26. 6:38
A bejegyzéshez gratulálok. A hozzászólók pontos esszenciája a társadalomnak. Ha mindenkihez akarsz szólni, stílusodban kell változni.
Üdv: egy szociolingviszta
35.
maxval bircaman (szerkesztő)
2010. 12. 26. 8:07
34.
Kösz.
36.
zakary (látogató)
2011. 01. 12. 20:24
Nagyon örülök ennek a bejegyzéshez, régi dilemmámat oszlattad el!
Már jó ideje bosszant, hogy a környezetemben (néhány éve költöztem más városba, a régiben nem tűnt fel) sokan "ikesen ragoznk" egyes szám első személyben, én pedig eszek, lakok, játszok stb., pedig igyekszem (ezt pár éve még igyekszek-nek mondtam volna, de hát én is változOK) odafigyelni a helyes beszédre és írásra, talán sznob is vagyok kicsit ebben...
Én is a tárgyas igékkel kevertem a dolgot..., laikusként így volt logikus.
Erről a témáról a lifelong learning jut eszembe, együtt kell változni, tanulni.
Vannak még dilemmáim, nem akarlak traktálni, de mi a véleményed a "jöttök" formuláról, mint nyelvészt kérdezlek? Én megőrülök tőle, de hátha mégem vagyok bunkó, ha a jösztök verziót használom, az előbbire nem áll rá a szám, ahogy a lakom-ra sem!
csá
37.
maxval bircaman (szerkesztő)
2011. 01. 13. 12:16
36.
Mindkettő teljesen helyes alak, de az irodalmi nyelvben a "jöttök" a norma.
Ha jól tudom a "jösztök" az Erdélyben, a Partiumban és a Tiszántúlon megszokott, míg a magyar nyelvterület többi részén meg a "jöttök", de ez most nem biztos, fejből mondtam.
38.
Imre (látogató)
2011. 03. 29. 17:24
Na ennek örülök, hogy olyan cikk is van, amivel én egyet értek.
Azzal a kis hozzáfűzéssel, hogy én ugy tudtam, hogy egyáltalán nem is volt ilyen, hogy ikes ragozás, mert nem volt értelme, mivel a tárgy rag az mindig is volt. A szórend ennyire szigorú mivoltáról meg nem tudom, hogy létezett volna.
Az ikes ragozás "nyelvújitás" során erőltetődött be a nyelvünkbe, mint sok más hülyeség, de mivel hülyeség, a "szervezet kilökte magából" kivéve néhány sznobot.
Alapjában az -ik az igeképző. Néhol nem vegyited a tárgyas ragozást, és az ikes ragozást? Az "ikes ragozás" az gyakorlatilag hivatalosan sincs, hanem az ikes igék tárgyas ragozásuak csak. Ami persze szerintem is hülyeség.
Még várunk ilyen nyelvész irásokat, mert van bőven ilyesmi!
Imre
39.
Thulea (látogató)
2011. 04. 06. 12:41
Kedves Maxval!
Köszi szépen ezt az írást! Nagyon érdekes és tanulságos és egyetértek vele. Jó értelmes gondolatokat ennyire összeszedetten és bőven kifejtve olvasni.
Teljesen érthető az írásodból, hogy nem az a sznob, aki helyesen (és) használja az ikes ragozást, bár nyilván ezt Te is tudod. Látom, sokan hiába írástudó és gondolkodó emberek, mégis van szövegértelmezési problémájuk. Valóban nem egyszerű a magyar nyelv... :-)
40.
maxval bircaman (szerkesztő)
2011. 04. 06. 14:53
38.
Tévedsz. Az ikes ragozás NEM tárgyas ragozás Ez egy elterjedt tévhit.
41.
maxval bircaman (szerkesztő)
2011. 04. 06. 14:53
39.
Kösz. Hozzáteszem: szerintem az ikes igék iktelen ragozása is teljesen HELYES.
42.
Thulea (látogató)
2011. 04. 06. 18:31
:-) Értem én! De jó, hogy kiemelted, mert valóban lényeges! :-)
43.
EszemIszomDinomDánom (látogató)
2011. 04. 21. 17:17
"a mondatban az a megmondás, hogy miféle cselekvést végzek"
Nekem személy szerint ez a mondat is bánccsa a szemem.
Most így több mint egy évvel a bejegyzés után én már bunkó lettem az eszem-iszommal vagy még sznob vagyok?!:)
33. Végülis szépen lassan áttérhetünk az angolra is, a világban nem sokat érsz azzal, hogy beszélsz magyarul... Akkor meg minek?
44.
maxval bircaman (szerkesztő)
2011. 04. 24. 19:09
43.
Olvasd el újra az egész cikket, lassabban olvasd!
45.
OKleveles naiv (látogató)
2011. 06. 06. 20:15
Potrien őrmester szakaszába jelentkezeM a Bástyához... :)
Nos, tudjuk, hogy nem tárgyas, hanem ikes, tehát igen, iszoM, eszeM, és nem mondom utána, hogy mit.
Sznob vagyok? Kit érdekel? Szerintem így szebb.
46.
FeHér ElepHánt
2011. 08. 27. 13:46
Vannak valóban igék, amelyekhez nem illik: pl.baszok, de általában az ikes igékhasználata nem a sznobság, hanem at anult műveltség jellemzője.
Lásd Bernard Shaw: Pygmalion. Vajon miért nem göcsejitájszólásban beszél a nyelvészprof és az ezredes, míg az utca népe eszek-iszok-ozik.
Csak a bunkók nem használják az ikes szabályt... Választhatsz!
47.
maxval bircaman (szerkesztő)
2011. 08. 28. 10:21
46.
Olvastad az írást végig?