Mint volt földrajzi "csodagyerek", azt hiszem hozzá kell szólnom ehhez a témához ise.

Frissítés: itt!

Az ország szó két értelemben használatos: az egyik mint "független állam", a másik mint "minden legmagasabb szintű területi egység".

Mint független állam

Nézzük, hogy mik a problémás vonzatai ennek!

Mi a független állam? Az amelyik szuverén. Azonban milyen fokú szuverenitás szükséges? Egy sor ország olyan viszonyban van más országgal, hogy szuverenitása megállapodás alapján erősen korlátozott. Ugyanez mondható el az EU-tagállamokról, mely lemondtak saját szuverenitásuk jelentős részéről a közös intézmények javára.

A vonatkozó montevideói szerződés szerint állam az, aminek van meghatározott területe, állandó lakossága, kormánya és képessége, hogy más államokkal kapcsolatba lépjen. Azaz aminek ez megvan, az állam. Viszont a gyakorlatban mindehhez hozzájön az "államelismerés" is, mely azonban szintén nem teljeskörűen elfogadott.

Mivel nincs semmilyen pontos kritérium, legtöbbször az marad, hogy ország az, amit az ENSZ felvett tagjai sorába, ill. amit annak elismert.

Azonban ez is problémás. Az ENSZ-nek jelenleg 192 tagja van, továbbá az ENSZ elismer még három területet, mint "nem ENSZ-tag országot": Cook-szigetek, Niue, Vatikán, viszont az utóbbi háromból az első kettőt nem szokták általában független országnak tartani. Valójában a határ erősen szubjektív. Pl. Monaco, San Marino, a Marshall-szigetek, Bhután széleskörűen szuverénnek és függetlennek van minősítve, pedig nyilvánvaló, hogy szuverenitásuk nagy részét egy másik ország (Franciaország, Olaszország, USA, India) birtokolja. Niue függése Új-Zélandtól biztosan NEM nagyobb, mint a Marshall-szigetek függése az USÁ-tól, mégis az egyik nem-független, a másik meg az.

A másik szempont az ENSZ által el nem ismert, de tényszerűen létező és független államok kérdése: Abházia, Koszovó. Szomáliföld, Tajvan, stb.

Megoldás lehet a független államok két csoportra osztása: nemzetközileg elismertek és nem elismertek. Ebben az esetben 193 ország kerül az előbbi csoportba (a 192 ENSZ-tagállam és Vatikán), míg 8-11 az utóbbi csoportba. Az utóbbi csoportban van mindenképpen: Abházia, Dél-Oszétia, Észak-Ciprus, Hegyi Karabah, Koszovó, Szomáliföld, Tajvan, Transznisztria. Ha azonban szélesebben értelmezzük, akkor ide tehetjük még a Máltai Lovagrendet, Nyugat-Szaharát és Palesztínát. Esetleg ez utóbbi hármat betehetjük egy új, "vitatott államiságú" kategóriába.

Nemzetközi elismertség alatt ENSZ-tagságot értünk, hiszen az ENSZ egyes tagállamait sem ismeri el minden ENSZ-tagállam.

A Cook-szigetek és Niue ismét problémát jelent. Maradva a hagyományoknál és az ENSZ-meghatározással szembe menve ezt a kettőt inkább kivesszük a független államok közül.

Tehát van 193 nemzetközileg elismert független államunk, van 8 nemzetközileg el nem ismert államunk, s van 3 vitatott államiságú területünk. Ez összesen 204 ország. A legszűkebb szempont szerint 192 ország van, a legtágabb szerint pedig 204. Én a 201-re szavazok: a 192 ENSZ-tagállam +  Vatikán + Abházia, Dél-Oszétia, Észak-Ciprus, Hegyi Karabah, Koszovó, Szomáliföld, Tajvan, Transznisztria.

Mint minden egység

A független államok (beleértva a nemzetközileg nem elismert államokat is) mellett vannak az egyéb területek. Ezek olyan területek, melyek valamely állam fenhatósága alatt állnak, de nem tartoznak szervesen az adott államhoz.

Nincs probléma az USA, az Egyesült Királyság, Norvégia, Ausztrália és Új-Zéland ilyen területeivel. Ezekben az esetekben az adott államok közjoga ezeket a területeket különálló egységeknek azonosítja. A gond 3 másik állammal van: Dánia, Hollandia, Franciaország. A francia esetben minden terület Franciaország része a francia jog szerint. Hagyományosan ezt úgy szokás elfogadni, hogy a tengerentúli megyéket Franciaország szerves részeinek tekintjük, a más stászú területeket pedig nem. Ez egy teljesen önkényes megoldás, nem is igazán tekinthető megfelelőnek. Dánia és Hollandia esetében pedig az illető alkotmányos berendezkedés valójában különbséget tesz Dánia/Hollandia és a Dániai/Hollandiai Királyság között. A hagyomány azonban ennek ellenére ezeket a területeket külön egységeknek könyveli el.

A területek száma a hagyományos koncepció szerint:

• Ausztrália: 6 terület
• Dánia: 2 terület
• Egyesült Királyság: 16 terület
• Franciaország: 9 terület
• Hollandia: 2 terület
• Norvégia: 1 terület
• USA: 16 terület
• Új-Zéland: 3 terület

Összesen 55 terület, ebből 42 vitán felüli, 13 pedig definíciófüggő.

Felmerül azonban még az Antarktisz kérdése. Felsorolható mint nemzetközi terület, ill. hiányozhat az országlistákból. A másik lehetőség a hivatalos - de befagyasztott - antarktiszi területi igények figyelembe vétele. 7 országnak van ilyen hivatalos igénye. Azonban ezek közül hárommal nem kell foglalkoznunk, mivel ez a 3 ország szerves területként tekint az illető igényelt területekre. Marad 4 ország összesen 5 területi igénnyel.

Összegzés

Tehát a legszűkebb szempont szerint a világon 234 ország/terület van a világon, a legtágabb szerint pedig 264. Én személyesen a 258-ra szavazok, de a 259-et használom (bár erős megjegyzésekkel) a Wikipédia elsősorban általam szerkesztett vonatkozó cikkjeiben.

************

FÜGGELÉK

Nemzetközi szervezetek TELJES JOGÚ tagállamai:

ENSZ-tagállamok - 192

Az ENSZ szakosított intézményeinek tagsága

• FAO - Mezőgazdasági és Élelmezési Szervezet: 189 ENSZ-tagállam + Cook-szigetek, Niue
• ICAO - Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet: 189 ENSZ-tagállam + Cook-szigetek
• IFAD - Nemzetközi Mezőgazdaság-fejlesztési Alap: 163 ENSZ-tagállam + Cook-szigetek, Niue
• ILO - Nemzetközi Munkaügyi Szervezet: 183 ENSZ-tagállam
• IMO - Nemzetközi Tengerészeti Szervezet: 168 ENSZ-tagállam + Cook-szigetek
• ITU - Nemzetközi Távközlési Unió: 191 ENSZ-tagállam + Vatikán
• UNESCO - Az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete: 191 ENSZ-tagállam + Cook-szigetek, Niue
• UNIDO - Az ENSZ Iparfejlesztési Szervezete: 173 ENSZ-tagállam
• WBG - Világbank-csoport: 186 ENSZ-tagállam + Koszovó
• IMF - Nemzetközi Valutaalap: 186 ENSZ-tagállam + Koszovó
• WIPO - Szellemi Tulajdon Világszervezete: 183 ENSZ-tagállam + Vatikán
• WMO - Meteorológiai Világszervezet: 181 ENSZ-tagállam + Cook-szigetek, Niue
• UPU - Egyetemes Postaegyesület: 188 ENSZ-tagállam + Vatikán
• WHO - Egészségügyi Világszervezet: 191 ENSZ-tagállam + Cook-szigetek, Niue
• UNWTO - Nemzetközi Idegenforgalmi Szervezet: 154 ENSZ-tagállam

Egyéb nemzetközi intézmények:

• IAEA - Nemzetközi Atomenergia Ügynökség: 150 ENSZ-tagállam + Vatikán
• WTO - Kereskedelmi Világszervezet: 150 ENSZ-tagállam + Tajvan + Európai Únió, Hong Kong, Makaó
• ICJ - Nemzetközi Bíróság: 192 ENSZ-tagállam

• IRCRCM - Nemzetközi Vöröskereszt és Vörös Félhold: 184 ENSZ-tagállam + Cook-szigetek, Palesztína
• NOB (IOC) - Nemzetközi Olimpiai Bizottság: 192 ENSZ-tagállam + Amerikai Szamoa, Amerikai Virgin-szigetek, Aruba, Bermuda, Brit Virgin-szigetek, Cook-szigetek, Guam, Kajmán-szigetek, Palesztína, Puerto Rico, Tajvan + Holland Antillák, Hongkong
• El nem kötelezett országok: 117 ENSZ-tagállam + Palesztína
  

Regionális szervezetek:

• Arab Liga: 21 ENSZ-tagállam + Palesztína
• Iszlám Konferencia Szervezete: 56 ENSZ-tagállam + Palesztína
• Karibi Közösség: 14 ENSZ-tagállam + Montserrat
• Afrikai Únió: 52 ENSZ-tagállam + Nyugat-Szahara

************

S közkívánatra itt az országlista!

Nem teljesen egyezik a cikk elején lévő szöveggel, mivel ez a lista a 2011. február 1-jei állapotot tükrözi, míg a szöveg pedig korábbi, 2009. december 1-jei állapotot!

Európa

Először is 36 ENSZ-tagállam, melynek területe teljes egészében Európában található:

Ezen kívül az ENSZ által államnak elismert, szintén földrajzilag teljesen európai:

Olyan ENSZ-tagállamok, melyek területének többsége Európában van, de melyeknek Európán kívül eső területrésze is van:

A fentiek közül Franciaország területének 13,4 %-a Amerikában, területének 0,5 %-a pedig Afrikában van.

Görögország területének 4,9 1 %-a Ázsiában van.

Hollandia területének 0,8 %-a Amerikában van.

Olaszország területének kevesebb, mint 0,1 %-a Afrikában van.

Portugália területének 0,9 %-a Afrikában van, területének 0,2 %-a pedig Amerikában!

Spanyolország területének 1,5 %-a Afrikában van.

1 ENSZ-tagállam, mely Afrika és Európa határán van, azonban jellemzően európainak szokott minősítve lenni:

5 ENSZ-tagállam, melyek területének többsége Európán kívül van, de általában európainak számítanak:

Azerbajdzsán területének 11-12,7 %-a van Európában.

Grúzia területének 4,3-5,3 %-a van Európában.

Kazahsztán területének 9,9 %-a van Európában.

Oroszország területének 17,8 %-a van Európában.

Törökország területének 3 %-a van Európában.

2 olyan ENSZ-tagállam, mely földrajzilag Európán kívül van, de kulturális okokból európainak szokás számítani:

Tehát 50 nemzetközileg elismert független állam van Európában.

A nemzetközileg nem elismert államok közül földrajzilag teljesen európai:

4 nemzetközileg el nem ismert állam, mely földrajzilag Európán kívül van, de kulturális okokból európainak szokás számítani:

1 vitatott államiságú európai entitás:

Tehát összesen 50 nemzetközileg elismert európai állam + 6 nemzetközileg nem elismert állam + 1 vitatott: 50 + 6 + 1= 57.

Ezen és az összes többi térképem fekete színnel jelölve a függő területek és a nemzetközileg el nem ismert államok.

(Clipperton Amerika térképén van, a Brit Indiai-Óceániai Terület pedig Ázsia térképén!)

Afrika

52 ENSZ-tagállam, melynek területe teljes egészében Afrikában található:

1 ENSZ-tagállam, mely területének többsége Afrikában van, de melynek Afrikán kívül eső területrésze is van:

Egyiptom területének 6,1 %-a Ázsiában van.

Tehát 53 nemzetközileg elismert független állam van Afrikában.

1 nemzetközileg nem elismert állam teljes egészében Afrikában:

1 vitatott államiságú afrikai entitás:

Tehát összesen 53 nemzetközileg elismert afrikai állam + 1 nemzetközileg nem elismert állam + 1 vitatott: 53 + 1 + 1= 55.

Amerika

32 ENSZ-tagállam, melynek területe teljes egészében Amerikában található:

3 ENSZ-tagállam, mely területének többsége Amerikában van, de melynek Amerikán kívül eső területrésze is van:

Chile területének 0,1 %-a Óceániában van.

Ecuador területének 2,8 %-a Óceániában van.

Az USA területének 0,3 %-a Óceániában van, s területének kevesebb, mint 0,1 %-a pedig Ázsiában.

Tehát 35 nemzetközileg elismert független állam van Amerikában. Mivel itt sem nemzetközileg nem elismert, sem vitatott kategória nincs, ez egyben a végső szám.

Antarktisz

Ez a legegyszerűbb, mivel nincs sem elismert, sem nem elismert állam, sem vitatott államiságú terület. Tehát 0.

fehér szín - Argentína, Ausztrália, Chile, Dél-Afrika, Új-Zéland

sárga szín - az Antarktiszi Egyezmény hatálya alá eső nemzetközi terület

narancs szín - Fakland-szigetek

piros szín - Déli-Georgia és Déli-Sandwich-szigetek

világoszöld szín - Bouvet-sziget

sötétzöld szín - Francia Déli és Antarktiszi Területek

barna szín - Heard-sziget és McDonald-szigetek

Óceánia

14 ENSZ-tagállam, melynek területe teljes egészében Óceániában található:

1 speciális eset, melyet időnként Óceániához, időnként Ázsiához sorolnak. Én Óceániához sorolom:

Tehát 15 nemzetközileg elismert független állam van Óceániában. Mivel itt sem nemzetközileg nem elismert, sem vitatott kategória nincs, ez egyben a végső szám.

Ázsia

37 ENSZ-tagállam, melynek területe teljes egészében Ázsiában található:

3 ENSZ-tagállam, mely területének többsége Ázsiában van, de melynek Ázsián kívül eső területrésze is van:

Indonézia területének 39,9 %-a Óceániában van.

Japán területének 0,6 %-a Óceániában van.

Jemen területének 0,7 %-a Afrikában van.

Hozzá kell tenni, hogy több lehetséges elhatárolás van Óceánia és Ázsia között. A fenti szubjektív - mint minden ebben a cikkben - és az én saját véleményemet tükrözi, azonban vannak más vélemények is.

Tehát 40 nemzetközileg elismert független állam van Ázsiában.

1 nemzetközileg nem elismert állam teljes egészében Ázsiában:

1 vitatott államiságú ázsiai entitás:

Tehát összesen 40 nemzetközileg elismert ázsiai állam + 1 nemzetközileg nem elismert állam + 1 vitatott: 40 + 1 + 1= 42.

Összesen mind a 6 kontinens:

Nemzetközileg elismert államok:

50 +53 + 35 + 0 + 15 + 40 = 193

Nemzetközileg nem elismert államok:

6 + 1 + 0 + 0 + 0 + 1 = 8

Vitatott államiságú területek:

1 + 1 + 0 + 0 + 0 + 1 = 3

Tehát: 193 + 8 + 3 = 204.

Mivel a vitatott államiságúakat KIHAGYOM, így az országok száma álláspontom szerint 201, a legszűkebb értelemben pedig 193.

Függő területek

Most pedig lássuk a függő területeket. Már vázoltam, hogy a lista kissé esetleges, ugyanis Dánia, Franciaország, s Hollandia esetében valójában nem beszélhetünk a szó szoros értelmében vett függő területekről.

Európa - 6 terület

A fentiek közül Akrotíri és Dekélia valójában földrajzilag Ázsiában van, azonban kulturális okokból Európához sorolják.

Afrika - 3 terület

Fentiek közül a BIOT egyes forrásokban mint Ázsia szerepel, indokoltabb azonban Afrikaként szereltetni.

Amerika - 17 terület

Óceánia - 22 terület

Palmyra esete ismét kérdéses, mivel az USA szerves része, tehát jogilag nem függő terület.

Antaktisz - 4 terület

A Francia Déli és Antarktiszi Területek egy része - 0,5 % - Afrikában van, de mivel ez a kisebb rész, így Antarktiszként veszem figyelembe.

Az Antaktisszal kapcsolatban lásd lentebb a Potenciális hibák részt!

Ázsia - 2 terület

Összesen: 6 + 3 +17 + 22 + 4 + 2 = 54

Ha ebből kivonjuk az összes kérdéses esetet, akkor marad: 40.

Így tehát végső összegzésként az országok/területek száma a 2011. február 1-jei állapot szerint 192-258 között van. Ha hozzáadjuk az Antarktiszt, akkor lehet akár 259 is. Ez még tovább növelhető Új-Zéland, Ausztrália, az Egyesült Királyság és Norvégia összesen 5 darab antarktiszi területével, melyek a nemzetközi jog szerint és de facto nem állnak az illető államok szuverenitása alatt, így a végső szám megnövelhető 264-re.

Az én álláspontom szerint a végső szám 255. Nem veszem figyelembe sem az Antarktiszt, sem az antaktiszi de iure igényeket, sem a vitatott államiságú entitásokat. Tehát van 193 nemzetközileg elismert állam + 8 nemzetközileg nem elismert állam + 54 függő terület = 255.

Ha a szuverenitások számát vesszük figyelembe és ezt értjük "ország" alatt, akkor természesen az országok száma pontosan 201.

Potenciális hibák

1. Antarktisz. Nem vehető figyelembe, hiszen nemzetközi terület. Azaz olyan, mint a világtengerek nemzetközi része.

2. Antarktiszi területi igények. De facto nem áll fenn szuverenitás, így nincs miért ezeket figyelembe venni. Jelenleg 7 országnak van hivatalos antarktiszi területi igénye: Argentína, Ausztrália, Chile, Egyesült Királyság, Franciaország, Norvégia, Új-Zéland.

Argentína, Chile és Franciaország esetével nem kell külön foglalkozni.

Franciaországgal azért nem, mert a Francia Déli és Antarktiszi Területek nem csak a de iure és de facto nemzetközi státuszú Antarktiszon terül el, azaz vannak a területnek olyan részei is, melyek de iure és de facto francia szuverenitás alá esnek.

Argentína esete azért nem lényeges, mert Tierra del Fuego megyéje részeként tekint antarktiszi területigényére, a megye pedig rendelkezik amerikai területtel is, s természetesen szerves része az országnak.

Chile esetében a helyzet ugyanaz, mint Argentína esetében. A chilei Antárctica Chilena megye szintén rendelkezik amerikai területtel, s szerves része az országnak.

Norvégia két területi egységet igényel az Antarktiszon. Új Zéland egyet. Ausztrália szintén egyet.

A legtöbb hiba az Egyesült Királyság esetében történik. Itt ugyanis a Brit Antarktiszi Terület jellemzően szerepel a legtöbb listában, pedig státusza, ugyanaz, mint az ausztrál, új-zélandi, norvég területi igényé. Így szerepeltetése indokolatlan.

3. Norvégia esetében Svalbard és a Jan Mayen-sziget nem függő terület, hanem az ország szerves része, így nem sorolható fel külön.

4. Kína esetében a helyzet ugyanez, Hongkong és Makaó az ország szerves részei.

5. Ugyanez Finnország esetében Åland.

6. A francia tengerentúli megyék és a holland különleges körzetek szerves országrészek, azaz nem sorolandók fel külön. Pl. Martinique nem függő terület, hanem az ország része.

7. Az Egyesült Államok Apró Szigetei nevű egység nem közigazgatási egység, így nem sorolható fel országlistákban.

8. Nem sorolhatók fel területenkívüliséggel rendelkező nem-szuverén területek: katonai támaszpontok, nemzetközi szervezetek székhelyei, stb. Tehát nem szerepelhet országlistában sem az ENSZ központja, sem pl. a Guantanamói-öböl.

9. Országok szerves részei nem válnak függő területté csak azért mert messze vannak az ország törzsterületétől. A "függő terület" státusz jogi, s nem távolság-közelség kérdése. Ugyanígy országok autonóm szerves részei nem válnak külön, listán felsorolandó területekké. Pl. a Kanári-szigetek nem külön terület listaszempontból.

10. A "mikróállamok" nem rendelkeznek valódi szuverenitással, így nem sorolhatók fel. Pl. Seeland.

11. Megszűnt államok nem sorolhatók fel, akkor sem, ha azoknak működő, száműzetésben lévő kormánya van. Tehát pl. Tibet nem szerepelhet a listán.

12. Szeparatista igényekből nem lesz "el nem ismert állam", ehhez mindenképpen ténylegesen gyakorolt, legalább részleges szuverenitás kell. Pontosan ezek okból nem sorolom a "vitás államiságű" területeket az el nem ismertek közé. Tehát pl. Csecsenia nem lehet listán. A vitás államiságú kategóriába csak az a 3 entitás került be, melyek esetében nyomos ok van a szerepeltetésre (Máltai Lovagrend, Nyugat-Szahara, Palesztína).

Frissítés: itt!

* * * * * * * * * * * *

Ajánlott további olvasmányok:

• Függő területek
• Nem-létező országok
• Országnevek
• Politikai földrajzi változások
• Zászlók
• Nyelvek
• Bankjegyek
• Karib-térség
• Új ország Afrikában
• Monarchiák
• Kommunista jelképek
• EU-bővítés
• Földrajzi adatok