ősbutaságok
közhelyek elemzése és egyéb írások

I. II. III. IV. Kuba Szellem

Karib-térség

maxval bircaman|2011. jan. 1. 10:10|4 hozzászólás, szólj hozzá te is!
térkép

Térképek saját használatra

A karibi térség az Észak-Amerika és Dél-Amerika kontinentális része között fekvő azon szigetvilág, mely nem része a Mexikói-öbölnek. Ebben az értelemben a karibi-szigetek egyeznek az Antillákkal.

Azonban hagyományosan a Lucayai-szigetcsoportot is a karibi térséghez számítják.

A karibi szigetek hagyományos felosztása:

- Lucayai-szigetcsoport: Bahama-szigetek, Turks- és Caicos-szigetek,

- Nagy-Antillák: Kuba, Jamaica, Kajmán-szigetek, Dominika, Haiti, Puerto Rico, Navassa,

- Kis-Antillák: az összes többi.

A Kis-Antillák felosztása nyelvfüggő.

Szélfelőli-szigeteknek (Windward Islands) nevezi az angol nyelv a Kis-Antillákat Dominicától kezdődően egészen a dél-amerikai kontinensig (tehát Trinidad-Tobagóig), majd a part mentén nyugat felé egészen Arubáig. Ezzel szemben a spanyol nyelvhasználat (Islas de Sotavento) a teljes Kis-Antillákat így nevezi, azaz a Brit Virgin-szigetektől egészen Trininad-Tobagóig, csak a Venezuela partja mentén elhelyezkedő szigeteket kihagyva.

Szélelleni-szigetek (Leeward Islands) tehát értelemszerűen az angolban a Kis-Antillák Guadeloupe-szigettel kezdődő része északig, egészen a Brit Virgin-szigetekig. Míg spanyolul (Islas de Barlovento) ezek a Trininad-Tobagótól nyugatra eső szigetek Venezuela partvidékén, egészen Arubáig.

Angolul megkülönböztetik még a Szélelleni Antillákat (Leeward Antilles), mint a Szélfelőli-szigetek részét, ez a szigetcsoport Trininad-Tobagótól nyugatra kezdődik és egészen Arubáig tart. Az angolul Szélelleni Antilláknak nevezett szigetcsoport tehát MEGEGYEZIK a spanyol használat szerint Szélelleni-szigetekkel!

Nem sorolják be hagyományosan egyik csoportba sem a kontinentális közép-amerikai, észak-amerikai és dél-amerikai államokhoz tartozó karibi szigeteket, kivéve Venezuela esetét, melynek karibi szigetei többségükben a Kis-Antillákhoz tartoznak!

Egyes forrásokban a Lucayai-szigetcsoportot is az Antillák részének tekintik, így ezek a források az Antillákat nem 2, hanem 3 részre osztják.

Szélesebb értelemben a Karib-térséghez tartozik a a kontinentális közép-amerikai és dél-amerikai államok karibi partvidéke is, sőt Mexikó délkeleti partividéke is.

Azonban a szóban forgó államok közül a spanyol nyelvűeket nem szokás a Karib-térséghez sorolni, így a szó szoros értelmében karibi államnak a kontinentális államok közül csak a nem-spanyol nyelvűek számítanak, tehát Belize, Guyana, Suriname és Franciaország (Francia Guayana révén).

Itt CSAK a szigetekállamokat sorolom fel, tehát kihagyom Belizét, Guyanát, Suriname-ot és Francia Guyanát.

Így tehát 13 független államot találunk a térségben + 2 olyan államot, melynek törzsterülete Európában található, azonban területének egy része a térségben van: ez Franciaország és Hollandia. A 13 független állam nyugatról kezdve: Bahama-szigetek, Kuba, Jamaica, Haiti, Dominika, Saint Kitts és Nevis, Antigua-Barbuda, Dominica, Saint Lucia, Barbados, Saint Vincent, Grenada, Trininad-Tobago. Franciaországnak 2 megyéje van a térségben: Guadeloupe és Martinique. Hollandiának pedig 3 különleges kerülete: Bonaire, Sint Eustatius, Saba, melyeket közösen gyakram BES-szigeteknek is neveznek, természetesen csak politikai értelemben, hiszen Bonaire Venezuela partjainál van, míg Sint Eustatius és Saba egymás mellett a Kis-Antillák északi részen, Saint Kitts és Nevistől északi irányban.

A független államok mellett több függő terület is van a térségben.

Holland szuverenitás alatt áll Aruba, Curaçao és Sint Maarten, ezek a Hollandiai Királyság alkotórészei. A Hollandiai Királyság 4 alkotórészből áll, az egyik a szűkebb értelemben vett Hollandia, a másik három pedig ez a három sziget.

Brit tengerentúli terület 5 van a térségben: a Nagy-Antillákon a Kajmán-szigetek, a Lucayai-szigeteknél Turks- és Caicos-szigetek, valamint a Kis-Antillákon a Brit Virgin-szigetek, Anguilla és Montserrat.

Francia szuverenitás alatt áll 2 tengerentúli közösség: Saint Bartélemy és Saint Martin. Néhány éve mindkét sziget Guadeloupe francia megye része volt, onnan szakadtak el és váltak közigazgatásilag önállóvá.

Amerikai szuverenitás alatt áll Puerto Rico társult állam, az Amerikai Virgin-szigetek, valamint a lakatlan Navassa-sziget.

Érdekesség, hogy két szigeten is államhatár található: Hispaniola-szigeten található Haiti és Dominika határa, míg a Szent Martin-szigeten francia-holland határ található, mely Saint Martint választja el Sint Maartentől.

Népesség és nyelv szempontjából a kép igencsak heterogén.

A lakosság többsége néger rabszolgák leszármazottja és angol nyelvű - helyenként ez kétnyelvűséget jelent, azaz a szabványos angol kombinálva helyi angol kreol nyelvvel - a következő országokban: Anguilla, Antigua-Barbuda, Bahama-szigetek, Barbados, Brit Virgin-szigetek, Grenada, Jamaica, Montserrat, Saint Kitts és Nevis, Saint Vincent, Turks- és Caicos-szigetek. Ugyanez a helyzet az Amerikai Virgin-szigeteken itt, ott azonban a más karibi szigetekről való nagy bevándorlás miatt jelentős a spanyol és francia nyelvű néger lakosság is.

Többségében mulatt lakosság, fehér kisebbséggel és szintén angol nyelvvel - ugyancsak együtt angol-kreol nyelvvel - jellemző a következőkre: Kajmán-szigetek,

Dominica az egyetlen karibi sziget, ahol jelentős számban maradtak meg indiánok. Az összes többi karibi szigeten az indiánok részben kiirtásra kerültek ill. elpusztultak a behurcolt európai betegségek következtében. A lakosság többsége azonban itt is néger. Dominica abban is érdekes, hogy itt az angol mellett a lakosok nagy része beszéli a francia-kreolt is. Ennek oka, hogy a brit uralom kezdete előtt francia gyarmat volt, valamint földrajzi helyzete is, mivel pontosan két francia nyelvű sziget - Guadeloupe és Martinique - között fekszik.

Dominicához hasonlóan Saint Lucia szintén néger többségű, azonban itt is a lakosság nagy része kétnyelvű: az angol mellett a francia kreolt is beszélik.

Trinidad-Tobago érdekes helyet foglal el: itt a lakosság kb. fele-fele arányban néger rabszolgák és indiai munkások leszármazottaiból áll. Nyelvileg a lakosság angolt és angol alapú kreolt beszél.

A lakosság többsége néger rabszolgák leszármazottja és francia, valamint francia kreol nyelvű Haitiben. Ugyanez a helyzet Franciország két karibi megyéjében: Guadeloupe-én és Martinique-én.

Három terület spanyol nyelvű. Puerto Ricóban és Kubában a többség fehér, mulatt és néger kisebbséggel. Dominikában a lakosság többsége mulatt, fehér és néger kisebbséggel. Kubában pedig.

Hollandia 3 karibi szigetéből kettőn (Sint Eustatius és Saba) a lakosság többsége mulatt és angol anyanyelvű, azonban beszéli a hollandot is.

A harmadik holland szigeten (Bonaire) a lakosság többsége szintén mulatt, azonban papiamentó és holland anyanyelvű, de beszél spanyolul és a angolul is. Ugyanaz a helyzet Arubán és Curaçaón is, azzal a különbséggel, hogy a Arubán a többség nem mulatt, hanem mesztic.

Saint Bathélemyn a többség fehér és francia nyelvű.

A holland-francia határral rendelkező Szent Márton-szigeten a lakosság jellemzően mulatt és háromnyelvű: angolul, franciául és hollandul beszél, a legtöbb lakos anyanyelve az angol.

Észak-kelet:

világosszöld - Anguilla (UK), sárga - Antigua-Barbuda, barna - Hollandia, rózsaszín - Montserrat (UK), narancs - Saint Barthélemy (Fr. o.), kék - Saint Kitts és Nevis, sötétzöld - Saint Martin (Fr. o.), piros - Sint Maarten (Hollandia)

Észak-közép:

zöld - Amerikai Virgin-szigetek (USA), sárga - Brit Virgin-szigetek (UK), piros - Puerto Rico (USA)

Észak-nyugat:

világoszöld - Bahama, barna - Dominika, narancs - Haiti, sötétzöld - Jamaica, kék- Kajmán-szigetek (UK), rózsaszín - Kuba, szürke - Navassa (USA), piros - Puerto Rico (USA), lila - Turks- és Caicos-szigetek (UK), sárga - USA

Dél-kelet:

lila - Aruba (Hollandia), sötétbarna - Barbados, középzöld - Curaçao (Hollandia), sötétzöld - Dominica, sárga - Franciaország, világoszöld - Grenada, világosbarna - Hollandia, rózsaszín - Montserrat (UK), narancs - Saint Lucia, piros - Saint Vincent, halványsárga - Trinidad és Tobago, kék - Venezuela

Dél-nyugat:

sötétzöld - Costa Rica, világoszöld - Honduras, sárga - Kolumbia, piros - Nicaragua

Megjegyzés: még meg lehetett volna csinálni Honduras és Mexikó közti partvidéket, de nem csináltam meg, mert nem tartottam fontosnak - ott is vannak szigetek ugyan, de nem szokás őket a Karib-térséghez venni. S még talán csak a Hattyú-szigeteket sajnálom, mely Nicaraguához tartozik, de "túl" van a legutolsó kép jobb oldali végén.

* * * * * * * * * * * *

Ajánlott további olvasmányok: